Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata közhasznú egyesület

Untitled Document

DAJKÁK

A dajkai feladatokban mutatkozó technikai-kiszolgáló (szolgáltató) feladatkör mellett egyre hangsúlyosabbá válik az egészségnevelésre való felkészültség , vele együtt: magasabb szintű egészségnevelő-dajka hivatás társadalmi igénye. Az egészségnevelő dajka az egészségvédő felkészültségével az óvónő pedagógiai segítőtársa lesz az egészségnevelés - egészséggondozás terén. Egészségnevelési feladatai közé tartoznak (összefoglalóan):

- az egészségnevelés, egészségfejlesztés, testi épség védelme környezeti, tárgyi feltételeinek biztosítása,
- az elemi higiénés viselkedésre szoktatás, az egészséges életmód igénnyé alakítása,
- a szabad, kellemes mozgás, játék segítés
- a kulturált étkezés biztosítása
- egészségvédő pozitív mintaadás
- az óvodapedagógus irányítását elfogadó együttműködés,
- az iskola-egészségügyi szolgálat munkájának segítése,
- a szülők mozgósítása, társadalmi akciókra szervezése

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az Oktatási Törvény a dajka tevékenységi körét az alábbiak szerint határolja be:

- az óvónő működését segítő nem-pedagógus alkalmazott, aki
- az óvónő pedagógiai irányítása mellett működik,
- munkájával hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez,
- biztosítja a tárgyi feltételeket, szolgálja a gyermekek biztonságát és a kényelmét,
- biztosítja az egészség megőrzését , fejlesztését,
- lehetővé teszi a mozgás- és játékigény kielégítését,
- közalkalmazotti felelősséggel tartozik.

A dajka mint egészségnevelő (asszisztens)

A dajka-munkakör jelene az alapfokú szakképesítés alapján
A 16/1994 (VII.8.) MKM, rendelet 7. sz. sorszáma alatt kiadott dajka megnevezésű munkakör a Foglalkozások Egységes Országos Rendszerében (FEOR) 5320 sz. alatt szerepel, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nyilvántartott azonosító száma: 89 2 5320 12 10 11. (OKJ megnevezése: dajka ).

A munkaterület leírása: a dajka a gyermekek nevelését ellátó intézményekben az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi.

Szakmai követelmények:
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

Az alapfokon szakképzett dajka kompetenciája (illetékessége): a 3-7 éves, óvodás életkorú gyermekek intézményes foglalkoztatásához az óvoda számára képzett segédszemélyzet biztosítása, akik kellő nevelési és fejlődéslélektani ismeretek birtokában végzik gyermekgondozási feladataikat. Az intézmény környezetének higiénés biztosításával az ott folyó nevelési történésekben és a napirend feladataiban közvetlenül hozzájárulnak a nevelőmunka feltételeinek megteremtéséhez

Társadalmi igény

A társadalmi-gazdasági változások nyomán változott az óvodák nevelőmunkájával kapcsolatos társadalmi igény is. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a kisgyermek nevelésében az óvodák csupán kiegészítő - de társadalmilag jelentős - szerepet játszanak.

A magyar társadalom egészségi helyzete új igénnyel lép fel valamennyi nevelési-oktatási intézménnyel szemben. A magyarországi népesség létszáma a 2000. év kezdetén 10.044.000 fő volt, 69 ezerrel kevesebb az előző évinél. Csökkent a házasságkötések és születések száma, a halálozásoké viszont emelkedett. Ezer lakosra 3,5 házasságkötés jutott. A népesség természetes fogyása 5,3 ezrelék, azaz több mint 20 százalékkal magasabb, mint az előző évi népességfogyás volt.

A népesség fogyása mellett a hazai lakosság egészségi állapotának válságos helyzetét a nem fertőző krónikus megbetegedések magas előfordulása, az indokolatlan halálozások egyre növekvő aránya eredményezi. A lakosság születéskor bejósolható élettartama messze elmarad a fejlett ipari államok mögött (a férfiak életkilátása: 65,3 év, a nőké: 74,5 év). Jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között, különösen a szegények és az anyagilag tehetősebb rétegek egészségi állapota között, jóllehet az egészséghez, mint erőforráshoz Alkotmányunk mindenkinek egyenlő esélyt biztosít.

Mindezek hátterében a társadalom egészséget biztosító feltételrendszere és a lakosság egészségmagatartása húzódik meg. Az egészség mind a társadalom, mind az egyén számára érték, befektetés a jövőbe.

Az egészség védelme és megerősítése így válik társadalmunk alapvető feladatává. Ezt célozza az "Egészség Évtizede" nemzeti népegészségügyi program. Az egészséges életmód szokássá alakítása a családban kisgyermekkorral kezdődik, majd a nevelési-oktatási intézmények közreműködésével folytatódik. Az egészségfejlesztésben résztvevő személyek köre egyre bővül és az óvoda nevelő közössége mind nagyobb részt vállal az egészséges viselkedés igénnyé formálásában, az egészséges életvitel örömteli megélésében, így a dajka nem csupán a FEOR 5320 sz. "oktatási szolgáltatást" nyújtja a kisgyermekek egészséges életmódra nevelésében, ezért képzésére az OKJ 89 2 5320 12 10 11 azonosító számú, alapfokú dajkaképzés nem elegendő a nemzeti egészségfejlesztési program megvalósítására.

A dajka szerepe az óvodai egészségnevelésben - egészségfejlesztésben

A társadalmi összefogásra alapuló nemzeti egészségügyi program kihangsúlyozza, hogy abban minden szervezetnek, civil szerveződésnek és egyénnek tennivalója van. A Kormányprogram a megvalósításban együttműködők között nevesítve jeleníti meg az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatát , amely egyesületi keretben segíti az óvodai egészségnevelés elméletének és gyakorlatának széles körűvé válását. Programjában kiemelt helyen szerepel az óvodai nevelőközösség egészséges életmódra nevelési feladatainak segítése.

Egészségpedagógiai alapelvként fogadjuk el, hogy az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, az egészséges életmódnak szokássá nevelése, a gyermek testi - lelki egészségének védelme nem csupán az óvodapedagógusok feladata, hanem az óvoda teljes személyi állományáé ("nevelő közösségéé"), "az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez". (Óvodai nevelés országos alapprogramja IV.2.)

A nem pedagógus alkalmazottak egy része (pl. élelmezésvezető, szakácsnő, takarítónő, szakmunkás) csupán esetlegesen találkozik a gyermekekkel, a dajkák viszont rendszeres "modell-kapcsolatban" állnak a gyermekekkel, velük a reggeli gyülekezéskor, az étkezések alkalmával, a tisztálkodásnál, az udvari élet során, a kirándulások alkalmával. A dajkák részvétele az óvodáskorú gyermek szocializációjában elvitathatatlan, hiszen (még a nem tudatos viselkedésük is) a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű. A dajkák tudatos egészségvédő, egészségfejlesztő, balesetmegelőző szemlélete és viselkedése a gyermekekkel való együttlét során egészségpedagógiailag még ennél is jelentősebb, az előző felnőtt-csoport hatását túlszárnyalja.

A nemzeti egészségfejlesztő program megvalósításában azonban csak olyan személyek működhetnek eredményesen, akik az egészségvédelemre, egészségfejlesztésre, az egészségnevelés módszereire felkészültek . Az óvodai dajkáknak a gondozó, szoktató, környezeti feltéteket biztosító egészségvédő munkájuk során az óvodapedagógus közvetlen segítő társaiként kell működniük. Ez azt a társadalmi igényt fejezi ki, hogy az óvónő "egyszemélyes" nevelési felelősségéből és tevékenységéből meghatározott tevékenységi feladatokat delegál (kompetenciakörrel együtt lead) a dajkának. Az emelt szintű szakképesítésű dajka kilép a " nem anyagi jellegű szolgáltatások" (FEOR 5320) rendjéből és dajkai feladatait az egészségnevelő-asszisztens (FEOR 3414) nevelői feladatai körében látja el, így a szakképesítéséhez az OKJ 52 1499 03 azonosító sorszámú szakképesítés megszerzését teszi indokolttá.