A 21. sz. óvónőjének képe (az egészségvédelem, egészség-fejlesztés oldaláról szemlélve) egyre világosabban bontakozik ki a mindennapok óvodapedagógiai gyakorlatából. Az egészségnevelő óvónőnek egyre inkább szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a szülők elfoglaltsága következtében kevesebb időt tudnak tölteni kisgyermekükkel.
A nevelés sokrétű feladatát, a gyermek személyiségének kibontakoztatását, a különféle tehetségek nyiladozó jelzéseinek kezelését a szülők az óvodától várják. Már ma megmutatkozik a szülők fokozott igénye a gyermek fizikai edzésére, szellemi képességei különböző irányainak gondozására. Ezért jelentek meg az alternatív testnevelési, sport, balett, képzőművészeti, ének-zene, telekommunikációs és egyéb programok.
Az óvodai nevelés iránti igény egyre jobban elveszti az "általános óvodai nevelés" jellemző jegyeit. Az óvodák "image"-jában (imidzsében) sajátosan jellemző tevékenység-körök jelennek meg és a szülő választási lehetőséget kap, hogy milyen "szakirányú" óvodai nevelést, személyiség-fejlesztést kíván "megrendelni" felnövekvő gyermeke számára. Már ma is széles paletta áll a szülők rendelkezésére, így pl. a természetvédő, a sport, a művészeti és egyéb elnevezésű óvodák bemutatkozásában. Kitekintésünkben azonban jelezhetjük, hogy nem tárult le az óvodák imidzsében megjelenő specializálódás, az elektronikus, a számítógépes programok és játékok még csak a szerveződés állapotában vannak. Azt ma már a csoportban dolgozó óvodapedagógusok is "megérzik", hogy melyik kisgyermeknek van otthon lehetősége számítógépes játék-programok élvezetére.
A kitekintés másik iránya az, hogyan lehet a várható gyermeki érdeklődés, szülői kérés idegrendszeri-lelki megterhelését kivédeni, milyen módszerek és eszközök állnak a 21. sz. óvónőjének rendelkezésre a hatékony lelki egészségvédelem, egészségfejlesztés érdekében. A társadalmi igények egészséges, ellenálló szervezetű, ugyanakkor szellemileg ép és a várható tudományos-technikai kihívásokra előkészült gyermekek nevelése-oktatása irányába mutatnak.
Érdemes megfontolni az egészségvédelem újabb lehetőségeit, óvodai alternatív programjait, amelyek már napjainkban is előremutató jellegűek. A "Szív Kincsesláda" program a társadalmunkat sújtó, legnagyobb halálozási és megbetegedési arányt mutató szív- és keringési megbetegedések korai megelőzésére keresi a magatartást befolyásoló lehetőségeket; a "szem a lélek tükre" alternatív program a látásromlás megelőzését; a gerincferdülést és állásjavítást célul tűző program a tartási rendellenességek prevencióját; a dohányzást megelőző program a dohányzás ellenes magatartás érzelmi bázisát kívánja erősíteni.
A jövő óvodai foglalkozási így egészülnek ki társadalmi, szülői igényekkel és az egészségfejlesztés, a lelki egészségvédelem legyűrő ("coping"), edző (tréningező) módszereivel
Elvárások az óvodapedagógustól
1. Az óvodásgyermek egészségnevelését választóval szemben többféle elvárásokat, követelményeket támaszt a társadalom. Alapkövetelmény: főiskolai szakon szerzett oklevél. A munkakör betöltése főiskolai óvodapedagógiai képesítéshez van kötve. Az oklevél megszerzése feljogosít a pedagógiai tevékenység mellett az egészségnevelés folytatására is
2. A szakmai munkaköre mellett az óvónő közalkalmazott, amely arra kötelezi, hogy szakmai kötelezettségeit kifogástalanul teljesítse, mert ezek elmulasztása esetén fegyelmileg büntethető. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő követelmények mellett társadalmi elvárások is tartoznak kötelezettségeik közé, hivatásuk ugyanis a közvélemény által "hangsúlyos szerep".
A közvélemény kiközösíti a társadalmi elvárások megsértőit, így a törvényeket, rendeleteket, erkölcsi normákat sértő személyeket, a munkájukban gondatlanokat, az életüket veszélyeztetőket, a segítségnyújtás elmulasztóit, a megvesztegethetőket, a másságot elviselni nem tudókat stb. Nem tűri meg a megbotránkoztató magatartást, a narkomán (kábítószer hatása alatti) állapotot, az alkoholizmust, a rendezetlen szexuális kapcsolatokat, a titoktartás megszegését.
3. A kisgyermekekkel foglalkozókkal szemben támasztott követelmények között találkozunk olyanokkal is, amelyek a jó modor körébe tartoznak, amelyeket joggal elvárhat mindenki a kulturált, egészségkulturált, illemtudó személytől.
4. A pályaalkalmasságához nélkülözhetetlen elvárások között - a teljesség igénye nélkül - az alábbi elemek kívánatosak:
* egészséges, fitt (edzett), alkalmazkodásképes fizikai (testi) állapot,
* korrekt szakmai felkészültség és gyakorlat, valamint hatékony, magabiztos és sikeres működés (asszertivitás),
*szociális érzékenység, beleérző képesség (empátia), és konfliktus-megoldó készség,
*önzetlen, altruista (előnyöket, hasznot nem váró) és segítséget felajánló viselkedés,
*nyílt emberi kapcsolatokra való készség, kommunikációs képesség,
*belső meggyőződésből származó humanitás és gyermekszeretet.
A szakmai és társadalmi elvárásokat , azok teljesítésével kapcsolatos véleményeket az anyák, a család tagjai, a házi gyermek-orvos vagy mások visszajelzik. Ilyen visszajelzés lehet a megelégedettség, a szimpátia, az elismerés vagy ennek ellenkezője: a nemtetszés, a leszólás, a felháborodás, a vitatkozás vagy a feljelentés.
Öntesztelés (egészségügyi ellenőrzés)
Az öntesztelés az egészségre vonatkozó objektív adatok gyűjtését célozza , ami már eleve feltételezi az önmegfigyelő elfogulatlanságát .
Az öntesztelő vizsgálatok technikáját az önvizsgálatot végző személynek az objektivitás érdekében szükséges pontosan (megbízhatóan) elsajátítani. Különösen vonatkozik ez a követelmény a tapintással végzendő vizsgálatokra, pl. a vérnyomás-mérésre, a női emlő tapintásos vizsgálatára. Valamennyi öntesztelés adatai akkor válnak eredményesen felhasználhatóvá, az egészségi állapot ellenőrzésére alkalmassá, ha azokat pontosan feljegyezzük, az adatokat egymással összehasonlítjuk.
Az egészségi öntesztelés az elmondottakon felül akkor válik értékessé, ha az önellenőrzést egészségügyi szakvizsgálat (szakorvosi ellenőrzés) előzi meg, illetve, ha a tapasztalt eltérésekkel az öntesztelő szakorvoshoz fordul.
Az ideális testsúly ellenőrzése
Az elhízás, a mozgásszegény életmód kedvez egyes betegségek kialakulásának. Igen sok az elhízott (obesus) személy. Annak eldöntésére, hogy kinek van túlsúlya egyszerű mérés szolgál: a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével.
Pl. 164 cm . Magasa és 56 kg . Testsúlyú személy ideális testsúlya = 56: 1,64 = 56:2,8 = 20
A mutató az alábbiakról tájékoztat:
27 alatt = normál súly
27-30 között =kövérnek minősít
30 fölött =nagyon kövérnek minősít
A testalkat ellenőrzése
Aszerint, hogy a zsírok lerakódása elsősorban mely testrészt érint, megkülönböztethető:
"alma típusú " elhízás, amikor a zsírlerakódás a hason figyelhető meg és "körte típusú" elhízás, amelynél a zsírlerakódás elsősorban a csípőn, a combokon jelenik meg.
Mérés: derékbőség (cm) osztva a csípőbőséggel (cm)
A mutató:
0,85 felett = alma típusú testalkat
Az alma-típusúak között gyakoribb a szívkoszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az agyvérzés. Ez tehát figyelmeztető jelnek tekintendő.
Pulzusmérés önmagunkon
A pulzus (a szívverés) száma, szaporasága szív munkájáról ad tájékoztatást.
Normál értékek
serülő korban = 80-85 lüktetés/ perc
felnőtt korban =60-80 lüktetés /perc
Következtetések: eltérés esetén a tesztelő gondolja át életmódját:
Ezután a tesztelő feladata: változtatni életmódján. Ha nagy eltérést észlel, háziorvosához forduljon életmódi tanácsért.
A vérnyomás önellenőrzése
A vérnyomás ugyancsak a szív munkájáról nyújt tájékoztatást. A magas vérnyomás (hipertónia) igen elterjedt betegség, amely alattomosan, lassan kóros elváltozásokat okoz az érrendszerben, az agyban, a vesékben. A magas vérnyomás növeli az agyérgörcs, az agyvérzés, a szívinfarktus, az érelmeszesedés kockázatát. Mindez indokolja a vérnyomás ellenőrzését.
A méréskor a levegőt gyorsan pumpáljuk a mandzsettába (mintegy 20 Hg mm-el a várható szisztolés nyomás fölé) és lassan engedjük ki. A pulzus megjelenése a szisztolés nyomást, a pulzus normál-hullámzása a diasztolés nyomást jelzi.
Normálértékek:
óvodáskorban =95/60 Hg mm
serdülő korban = 110/ 65 Hg mm
felnőtt korban = 140/ 90 Hg mm
Fittségi önvizsgálat
Fittség alatt a szervezet edzettségét, alkalmazkodó és ellenálló képességét, az életmódból adódó megterhelések könnyű elviselését értjük. A fittség ellenőrzésére az un. pulzus-megnyugvási tesztet végezhetjük el.
A teszt kivitelezése : Az edzés megkezdése előtt, nyugalmi állapotban megmérjük pulzusunkat (ez lesz az induló pulzus-érték), majd közvetlenül az edzés után is végezzük el a pulzus-számlálást. A vizsgálatot a végén ismételjük meg 3, 5 és 10 perc múlva.
Értékelés:
Ha az edzés végén a pulzus az induló értékre:
3 percen belül tér vissza =igen jó teljesítmény
3-5 perc múlva tér vissza = jó teljesítőképesség
5-10 perc múlva tér vissza = közepes teljesítő képesség
10 perc után éri el az induló pulzusértéket = igen rossz
teljesítő képesség.
A teljesítő képességet, fittséget fokozó edző gyakorlat lehet: futás, kerékpározás, úszás, vagy más gyakorlat-sor, amelyet szükséges előzetesen gyógytornásszal megbeszélni.
A bőr megfigyelése
A napi tisztálkodás alkalmat kínál a bőr színének, múló vagy állandó elváltozásának, múló kiütések, pattanások, hólyagocskák megfigyelésére és szükség esetén orvosi kezelésére.
s Leggyakoribb múló kiütés az un csalánkiütés (urticaria), amely viszkető, rózsaszínű, a bőrből kiemelkedő, középen fehéres elszíneződésű allergiás jelenség. Előfordulhat bizonyos táplálékok elfogyasztása (tojásfehérje, tej, eper stb.) után, fémből vagy bőrből készült anyagokkal való érintkezésből. (kontakt allergia) Gyakori ismétlődésekor orvosi gyógykezelésre van szükség.
s A bőrön állandó elváltozást is tapasztalhatunk, pl. anyajegyet, szemölcsöt. Legtöbbjük ártalmatlan, ennek ellenére érdemes figyelni azokat, amelyek állandó nyomásnak, dörzsölésnek vannak kitéve és ez esetben két hetenként szükséges ellenőrizni: nem változott-e, nem vörös-e körülötte a bőr. Ilyen esetben tanácsos bőrgyógyász szakorvost felkeresni, attól különösen óvakodni kell, hogy magunk távolítsuk el a szemölcsöt.
A vizelet és a széklet megfigyelése
A vizelet és a széklet betegségre hívhatja fel figyelmünket, pl., a nagy vizeletmennyiség, a barnás vagy vörös színű, nem átlátszó vizelet összefügghet a táplálkozással, de vese- vagy egyéb betegség következménye is lehet. A nagy mennyiségű, vagy aceton szagú vizelet orvosi ellenőrzést igényel. Ha a napi széklet megszaporodik, nyálkássá, gennyessé, véressé válik, vagy napokon át a széklet elmarad, ez a helyzet orvosi vizsgálatot igényel.
A női emlő önvizsgálata
Az emlő (mamma) önvizsgálata minden nő számára lehetővé teszi a mellrák korai felismerését és kezelését.
Az emlő önvizsgálatára legalkalmasabb időpont a menstruáció kezdetétől számított hetedik nap (ekkor a legpuhábbak az emlők). Az emlő állománya apró zsírmirigyekből épül fel, ezért már a kis csomókat is ki lehet tapintani benne. A rendszeres emlőönvizsgálat legfőbb megfigyelési szempontjai az alábbiak:
*van-e az emlőkön külsőleg valamilyen -korábban nem észlelt- alakváltozás,
*észlelhető-e az egyik emlő szokatlan (bármiféle) megnövekedése,
*észlelhető-e a mellen ráncosodás, narancshéjra emlékeztető gödrösödés,
*érez-e, tapint-e emlőjében korábban nem észlelt csomót,
*tapintható-e a hónaljban, a bőr alatt valamilyen csomó,
*látható-e a mellbimbón vagy környékén kiütés, befelé fordulás, váladékozás,
*érez-e mellében állandó jellegű fájdalmat, ami nincs összefüggésben a menstruációt megelőző fájdalommal?
Ha valami szokatlant észlel az egyik mellében, úgy ellenőrizze a másik mellén is ugyanazt a területet; ha hasonlókat érez, úgy az saját mellére jellemző, normális képlet, ha eltérőt észlel, forduljon orvoshoz.
A női hüvelyváladék vizsgálata
Az önvizsgálatok a kóros állapotok korai észlelését célozzák, a hüvelyfolyás fajtáinak felderítését: a fehérfolyást, a gennyes folyást és a véres folyást.
- A fehérfolyás fiatal vagy legyengült idegzetű, ideges nőknél fordul elő. A fehérneműn nyomot hagy, de könnyen kimosható.
- A gennyes folyás tejfel színű, néha bűzös; oka: hüvely-, méhnyálkahártya- vagy méhűri gyulladás. Bőséges folyással jár a gonorrhoea és a trichomonas-fertőzés okozta gyulladás is. A kórokozókat bakteriológiai vizsgálattal lehet azonosítani.
- A véres folyás (bűzös, sötétbarna) daganatos megbetegedésre utal.
Ha bármilyen kóros folyást észlel a nő önmagán, azonnal forduljon nőgyógyász szakorvoshoz.
A menstruáció ellenőrző vizsgálata
Az önvizsgálat során több mozzanatot kell megfigyelni:
- Gennyes vérzés, amely csak ritkán jelez betegséget, ugyanakkor jelezhet koraterhességet, felléphet tüszőrepedés hiányában, de fogamzásgátló-szerek szedése esetén is.
- Nagyon erős vérzés (naponta hat vagy több betét, tampon használata esetén) oka lehet méhkörnyéki gyulladás, spirál használata, jóindulatú elváltozások a méhfalon vagy a méhüregben, véralvadásgátló gyógyszerek szedése, és a méh rosszindulatú daganata.
- Túl hosszú ciklus (több, mint 36 napos, de 3 hónapnál rövidebb) oka lehet: túlhajszolt életmód, állandó stressz, kilátástalanság.
- Túl rövid ciklus 22 napnál rövidebb, ilyenkor a háttérben leggyakrabban pszichés okok (félelem, szorongás, családi konfliktus stb.) állnak.
- A vérzés elmaradása három hónapnál hosszabb időre, okának feltárása nőgyógyászati vizsgálatot igényel.
- Pecsételő vérzés néhány napig tartó, gyenge, sötét színű vérzés, amely gyulladásos folyamattal függhet össze, de előfordulhat a menstruáció előtt néhány nappal is, ami arra utal, hogy a sárgatest kevés nemi hormont (progeszteront) termel. Ez csak akkor probléma, ha a nő terhes kíván lenni.
- Időközi vérzés általában a menstruációtól függetlenül jelentkezik, gyakran a fogamzásgátló tabletták hatására.
Ha a menstruációval kapcsolatos rendellenesség sokáig tart, vagy ismétlődik, vagy a vérzés szokatlanul erős, feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata közhasznú egyesület
SOCIETY OF ORGANIZATION FOR HEALTHY KINDERGARTEN IN HUNGARY
NATIONALE VEREINIGUNG FÜR GESUNDHEITSFÖRDERUNK IN KINDERGÄRTEN
H- 1086 Budapest, Koszorú u. 14-16; Tel/Fax: 06-1-333-91-14 Mobil: 06-309-19-54-84;
E-mail: bukovicsjudit@freemail.hu
Webdesign: fahand 2005
